Mint kiderítették, a házastársi hűtlenség javítja egy specifikus géncsalád diverzitását, azaz sokféleségét. Következésképp a félrelépés eredményeként javulnak az utódok életkilátásai, hiszen szervezetük a betegségek szélesebb skálája iránt ellenálló.

A University of East Anglia (UEA) kutatói 1997 óta befogták a Seychelle-szigetcsoport egyik tagján, Cousin szigetén élő poszáták 97 százalékát, meggyűrűzték a madarakat, vérmintát vettek tőlük, és figyelték párzási szokásaikat. A továbbiakban tíz éven át követték nyomon 160 Seychelle-szigeteki poszáta sorsát.

A Seychelle-szigeteki poszáták látszólag egész életüket monogám párkapcsolatban élik le, ám mint a genetikai vizsgálatok kimutatták, a leszármazottakat gyakran egy "idegen" nemzi, a "félrelépésekből" származik az utódok 40 százaléka. Mi végre ez a csalárdság, mi haszna van a félrelépésből a poszátáknak, ha ezek a hímek soha semmit nem tesznek a "titkos légyott" során nemzett utódok felneveléséért? - tették fel a kérdést a tudósok.

Mint kiderítették, a házastársi hűtlenség javítja egy specifikus géncsalád, az MHC diverzitását, azaz sokféleségét. Ez az élőlények egyik legnagyobb és legösszetettebb géncsaládja, amelynek nélkülözhetetlen szerepe van a környezethez való alkalmazkodásban, illetve a környezet patogén hatásainak kivédésében, vagyis a betegségek "észleléséért" és az immunválasz beindításáért felelős. Következésképp a félrelépés eredményeként javulnak az utódok életkilátásai, hiszen szervezetük a betegségek szélesebb skálája iránt ellenálló.

Az átlagosnál magasabb MHC-diverzitás megkétszerezte a poszáták túlélési esélyeit.

"Nem találtunk arra bizonyítékot, hogy a +külső+ nemzés a gyakorlatban genetikai előnyökkel járna: mind a párkapcsolatból, mind a félrelépésből származó utódok jól teljesítettek túlélés szempontjából. A nőstények a félrelépéssel valószínűleg ily módon akarják biztosítani csemetéiknek a megfelelő esélyeket" - magyarázta a kutatásokat irányító David Richardson.

Forrás: MTI